«

»

Júl 28 2016

„Kerékpáros Emléktúra egy Békés Világért” – Háborús megemlékezés, videóval

Tovább folytatjuk Zelei József kerékpáros Békenagykövet naplóját, Ljubljanát elhagyva Nova Gorica felé vette az irány, hogy találkozzon az Isonzo -Express vonatával érkező 4-5000 megemlékezővel!

07.16. Ljubjana

Reggeli borongos ébredés, de nem esett az éjjel. Úgy terveztem, hogy a mai nap még itt maradunk és mivel csak 120 km-re van Nova Goriza, – a következő állomás pontunk – ez a nap még a szlovén fővárosé. Annál is inkább, mert a tegnap a városházai fogadáson a főpolgármester helyettes úr megemlítette, hogy van egy kerékpáros békeút. Egy körgyűrű a város körül, a valamikori háborús szögesdrótok mentén. Reggeli után és a szokásos teendők ellátását követően, útnak indulok.
Végig kerékpárúton megyek.
Rengeteg kerékpár útja van ennek a 300 000-es városnak.
Tavaly is 200 km-rel bővült.Kiérek a tetthelyre. Rengeteg bringás, futó, görkoris, stb. Nem több 45 km-nél, ezért bemegyek a belvárosba és eddig fel nem fedezett helyeket nézek meg.
Sajnos, hideg van, 15 C fok és gyakran esik.
Végülis estére összejön a 100 km.
A vacsora után összepakoljuk a lényeget, másnap reggel korai indulást tervezek.

Látogatás a Nyugati fronton:

07.17. Az úton Nova Gorica felé – Nova Gorica

Kora reggeli, borongos ébredés, de mintha vidámabb lenne min eddig. 
Gyors reggeli, mosakodás, bepakolás sátor bontás.
A mai napon fogadom Nova Goricában a Máv Nosztalgia kft. által szervezet, Isonzo-Express 4-500 főnyi magyar utasát, a Nova Goricai vasútállomáson.
Kifizettem a számlát, mindenkinek amennyi járt és neki vágtam a közel másfélszáz kilométeres útnak.
Ljubjana után dimbek-dombok, majd emelkedők. Postojnánál megállunk egy kis pihenőre. Ezt követően emberes emelkedők és lejtők következnek. Az idő is „bedurran”, már 30 fok. Gyönyörű táj élvezetes tekerés, már amikor lejtőn megyek le – vagy 50-60 km/h sebességgel – és hűt a menetszél. 
18 óra körül érkezek Nova Gorizaban. A vasútállomást könnyen megtalálom. Telefon az érintetteknek. A vonat 45 percet késik. Addig van időnk becsekkolni a hotelbe.
Gyönyörű 4 csillagos modern szálloda.19.45-kor már egy népes kis magyar és szlovén csapat és én várja az Isonzó-expresst.
A befutást követően nagy a tumultus. Vagy kicsi az állomás?
Köszöntjük az érkezetteket, s nem csak én hanem a Bakaláda is, ami nagyon népszerű.
Fotók halmaza és a fárad csapat szálláshelyére indul.
Mi is bevagonírozunk az extra lakosztályunkba, vacsorázunk és „ájulásos alvás” következik.

07.18. Nova Gorica – Kobarid

Kora reggeli ébredés, az ég kék, semmi felhő, várható hőmérséglet 33-35 fok. 
A sátor, a polifon és hálózsák után ez 180×220 – as francia ágy, a légkondicionált szobában, a fürdőszobában káddal…..maga csoda. Újjá születtem.
Kiadós svéd asztalos reggeli és a mai program megbeszélése.
5 busz megy Kobaridba (több mint 200 ember) a többi a Doberdói-fennsíkra.
Mi Kobaridot vállasszuk – kb. 65 km. 
Gyönyörű helyeken tekerek, majdnem végig az Isonzó-folyó türkizöld vize mellett.
Kobaridnál vannak kisebb emelkedők. Megérkezünk és ismerkedünk a kisvárossal. Megtaláljuk a magyar csoport buszait is.
Megtekintjük a múzeumot, s végül felekerek a Bakaládával Szt. Anton hegyre, ahol a kápolna és a olasz monumentális emlékmű van. Kemény teljesítmény, vagy 12%-os az emelkedő. Odafenn találkozunk magyarokkal (nem a Isonzó-Expressről) beszélgetünk. Mindeki érdeklődésé felkellti a „ládácskám”. Már rutinból megy a tájékoztató. Csinálunk jónéhány fotót. Keresem a Békekövemet a békekeresztemet, a felírtos nemzeti szalagot, de minden „ki van takarítva”. Egy kissé szomorúan száguldok le a hegyről. Oly nagy a bánatom, hogy fékezni is képes vagyok az 50-es kresztáblánál.
 
A városka központjában találkozom a MÁV nosztalgia kft. tagjaival és egy busz utasaival fotózkodom, majd interjút adok egy rádiós hölgynek. Ezután Nova Gorica felé veszem az irányt. Nagyon meleg v
an. Félúton víz vételezés közben ér a Máv nosztalgia ügyvezetője és kolleginája. Jót beszélgetünk és indulás tovább.
Este 8 után érkezem. Egy gyors zuhany és vacsora. 
Korai fekvés. Ma sem kell altató…..Kapkodás, bepakolás sátor bontás.
Ma fogadom Nova Goricában a Máv Nosztalgia kft. által szervezet, Isonzo-Express, 4-500 főnyi magyar utasát, a Nova Goricai vasútállomáson.Látogatás a Nyugati fronton:
Kifizettem a számlát, mindenkinek amennyi járt, és neki vágam a közel másfélszáz kilométeres útnak.
Ljubjana után dimbek-dombok, majd emelkedők. Postojnánál megállunk egy kis pihenőre.
Ezt követően emberes emelkedők és lejtők következnek. Az idő is „bedurran”, már 30 fok.
Gyönyörű táj élvezetes tekerés, már amikor lejtőn megyek le- vagy 50-60 km/h sebességgel – és hűt a menetszél. 
18 óra körül érkezek Nova Gorizaban. A vasútállomást könnyen megtalálom. Telefon az érintetteknek. A vonat 45 percet késik. Addig becsekkolunk a hotelbe.
 Gyönyörű 4 csillagos modern szálloda.
19.45-kor már egy népes kis magyar és szlovén csapat várja az Isonzó-expresst.
A befutást követően nagy a tumultus, vagy kicsi az állomás. Köszöntjük az érkezetteket, s nem csak én hanem a Bakaláda is, ami nagyon népszerű. 
Fotó halmaza és a fárad csapat szálláshelyére indul. 
Mi is bevagonírozunk az extra lakosztályunkba és „ájulásos alvás” következik.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Az alábbi HTML kódok használhatóak: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>