«

»

máj 18 2017

Triatlon: KISTRI beszámoló az Ironman 70.3 Mallorcáról

A következőkben Kiss Attila csapattagunk hétvégi versenybeszámolóját olvashatjátok az Ironman 70.3 Mallorcáról.
Attila idei főversenye a frankfurti Ironman lesz július elején, így a mallorcai viadal amolyan főpróba volt számunkra, hogy terhelt állapotban mire képes, hiszen egy hete ért csak véget a KisTri edzőtábor, ahol tetemes mennyiséget sikerült betennie a képzeletbeli zsákjába, nem kis intenzitás mellett. A felkészülés legnehezebb időszakában van, aminek a gyümölcsét reméljük júliusban learathatjuk.
Hajrá Attila, tovább az úton!

“Tavaly sikerült az első pillanattól az utolsóig szakadó esőben versenyezve teljesíteni a Mallorca 70.3-at. Kihívás volt (ez az „óriási szívás” szalonképes verziója), de a verseny szépsége, meg a profi szervezés annyira magával ragadott, hogy hazatérve az egyik első dolgom volt nevezni 2017-re. Aztán szinte el is felejtettem, csak amikor Gyula a komáromi csapat edzőtáborra készülve írta, hogy Te Jaksival meg Zsolttal közösen mást csinálsz majd mert 1 hét múlva féltáv, akkor tudatosult bennem ismét, hogy közel a rajt. Ott, az az egy hét, a remek csapat hangulattal és egy kis sérülésemmel való bajlódással telt, de már kezdtem izgulni.

Nagyon sűrű munkanapok után elég fáradtan értünk ki feleségemmel a helyszínre, átmozgatás, regisztráció, pasta party, depó be (döbbenetes volt 3600 bringát egy helyen látni…) és már ott is toporogtam a rolling swim startnál. Az elmaradhatatlan HotShot görcsmegelőző mellé jön az edzőtábor nagy felfedezettje, az Energy King-Kong csepp. Ott segített. Reméltem most is fog. Gyula egyértelmű parancsa: lazát ússzak kb. 29 percet úgy, hogy azt akár 3,8 km-en is tartani tudjam. A sérülésem miatt amúgy is sokat estem vissza az elmúlt 3 héten úszásból, így nem is bántam. Az első hullám (20-29 min) végén, bal szélről futottam be a 18 fokos vízbe.

Pofozkodást elkerültem, de sajnos lábvizem sem akadt, láthatólag sokan „tudatosan túlbecsülték” úszó képességüket. Végig előztem, figyeltem a technikára és nyugodtan próbáltam mozogni. Pulzus 155-160 közt, iránytartás is OK volt. A végén 28:42-vel jöttem ki a vízből. Futás közben pacsizásra is futotta Edinával. Villámgyors depó után kocogtam vagy 300 métert a bringához és hajrá. Az első kerékpáros kilométerek mindig nagy mentális kihívást hoznak: aki velem jön ki a vízből, az bringán annyival erősebb nálam, hogy az már-már megalázó. Mivel itt a mezőny amúgy is erős, így az első 15 km síkon dacára a 37-38km/h tempómnak folyamatosan előztek, sokan jelentős különbséggel. Sebaj. Nekem a Főnök megadta a wattot, azt tartom. Féltem a combhajlítós sérülésem miatt, hogy menni fog-e egyáltalán a bringa, így nem akartam túltolni az elejét semmiképp. Emlékeztem az időjárás előre jelzésre is: a futáson nem fogunk fázni, kell majd az erő. Aztán elértük a hegyeket, és kezdődött a mászás. Na, ez az a része a versenynek, ami a hirdetésekből valahogy mindig kimarad. 7,5 km és kb. 600 m szintemelkedés. Edinának úgy meséltem, hogy van benne két Gella. Egyben. Ehhez adva vagyok én egy időfutam bringán, a frissen cserélt hátsó 11-23-as sorommal (ami síkon jó, de ennek itt ára van) meg az aktuális paranccsal: ne nyomd 260 watt fölé tartósan. Megvolt, de szenvedősen.

Felérve a tetőre, megengedtem magamnak egy rövid dekoncentrációt és a tájat megnéztem. Huhhh, azt hiszem, erre mondják, hogy lélegzet elállítóan gyönyörű. Az ezt követő lejtőkön megint mindenki előzött, mérges voltam magamra, a bénaságomra és a majrémra. Aztán jött a sík, maradt még közel 50 kili. Na, végre, frissítettem, ettem és hajrá! Ez az én világom! Szinte vigyorogtam, megengedtem magamnak a zóna tetejét, amit Gyula írt. 205 watt, 38-39-es tempó. Kezdett meleg lenni, de a szél enyhe maradt. A hátralevő bő óra eseménytelenül telt, csak néha egy-egy körforgalom zökkentett ki. Kifejezett elégtételt okozott, hogy egy-két lejtőmenő művészt ismét utolértem. Csak az óra ne pörögne ilyen gyorsan. Mi lesz így? Én tartom itt a wattokat kérem szépen, de az idő túl gyorsan telik. Ez nem ér! Picit csalódottan, de nagyjából rendben szálltam le 2:55-nél a bringáról. Ez pont 5 perccel több a tervnél. Morogtam. Hol szúrtam el?

Ismét gyors depó, újabb 300 méteres kocogás és már kint is a futókörön. T2: 3:09, másodpercre egyező a T1 idővel. Az első két lépés után majdnem megálltam már a depóban, a sérülésem jelezte, hahó, ma ketten futunk ám! Remek. Cinikusan elvigyorodtam, mert hárman lettünk, a meleg is csatlakozott. Na, ebből fussál fokozót ember, ahogy Gyula írta. Az első 7 kilis köröm nagyjából a túlélésről meg a csodavárásról szólt 5:10-es tempó mellett. Dühömben majdnem üvöltöttem, mert éreztem az erőt, pulzus is 150 körül volt csak, mégsem tudtam gyorsulni. A következő 7 kili-ben csöndesen elfogadtam ezt a tempót, kóláztam és kezdtem egyre jobban érezni magam, pulzus még lejjebb ment. Közben a Kalapácsos Ember sem tétlenkedett, sokan sétáltak már a futópályán és többeket láttam mardosó gyomortartalmuktól nem épp kellemes módon megszabadulni. Én fura mód egyre jobban voltam, bekapcsolt a robotpilóta valahol 5 perces tempónál és azon kaptam magam 1:50-nél, hogy vége, hogy jön a befutó. Pocsék idő, a körülményeket hivatkozni kifogáskeresés lenne. Azért örültem is, de nem volt katarzis.

Szép érem, klassz finisher póló, Edina is ott várt. Sajnáltam, hogy Tomi és Virág most nincsenek itt. 5:21 – négy perccel jobb csak mint tavaly. Valaminek viszont nagyon örülök: ez volt az eddigi legtudatosabb versenyzésem, ahol a 3-ból 2 feladatot megoldottam. Épp ennek is köszönhetően 2 órával a befutó után már vásárolni és várost nézni mentünk – a családi béke és egyensúly jegyében. Nem tudom mi volt keményebb, a 21 futás, vagy ez?! 🙂 Ebből én most ezt a tudatosságot tanultam, meglátjuk a Kenese speciálon mit tudok majd! Igyekszem!

Hajrá Kistri Balatonman Team!”

Tudj meg többet a KisTRI Balatonman Teamről itt 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Az alábbi HTML kódok használhatóak: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>