«

»

Már 29 2018

Tóvári Patrik és a Dragracing

Interjú Patrikkal a kiskunlacházi Évadnyitó gyorsulási verseny és évadnyitó OPEL találkozó előtt, ami március 31-én lesz kiskundragházán.

Mesélj kérlek magadról kicsit. Mióta is vagy gyorsulási versenyző? Milyen járműveket zaboláztál meg és az eredményeidről is beszélj lécci. Mit jelent számodra a gyorsulás, mint sport?
-Sziasztok!
Tóvári Patrik vagyok, 1994.08.24-én születtem Győrben, ahol jelenleg is élek. Gyorsulási versenyen eddig egy motorral indultam. Ez pedig nem más, mint egy 2014-es évjáratú, 1340ccm-es Suzuki Hayabusa. A motorommal a szezon végére stabilan futottam a 10.0-s időket, a nagy súly ellenére. A motorom ABS-el van felszerelve, ami ebben a sportban a súly miatt hátrány. Ez a legnehezebb Hayabusa, a maga 270 kilójával, és ehhez még hozzá jön az én 95kg-os súlyom. Ezzel a kategória legnagyobb összsúlyú versenyzője vagyok az összes sorozatban, de igyekszem ezt a hátrányt a reakcióidőmmel kompenzálni a döntőkben.

A 2017-es év volt az első szezonom a gyorsulási versenyek világába, amit tanulóévnek szántam. Az év végi összesítésben a Kiskunlacházi versenyszéria 900+Top kategóriájának 2. helyezettje lettem, a Fertőszentmiklósi versenyeken szintén 2. helyen sikerült végeznem az éves összetettben. Elégedett vagyok a 2017-es szezonnal, remélem az idei is hasonló lesz. A gyorsulás nekem egyszerre jelenti az adrenalint, életérzést, kikapcsolódást, barátokat, közösséget. Rengeteg új Barátságra, ismerettségre tettem szert ezáltal, ami többet ér számomra, mint a helyezések, kupák.

Milyen érzés tölt el közvetlen a rajtban?
– A rajtban, mikor megkezdem a gumimelegítést, felmegy az adrenalin bennem, és folyamatosan fokozódik ez az érzés. Amint beállok a Stage lámpára, megszűnik minden egyéb gondolat a fejemben, nem figyelek másra, csak hogy jó rajtot produkáljak, a lehető legjobb reakcióidővel. Ez az érzés fokozódik a döntőkben, ahogyan a nyomás is.

Hogy kezdődött ez a szenvedély, mesélj magadról és a motorodról?
– A motorozás már gyerekkorom óta az életem része. 6 éves koromban kezdődött, mikor nagyapám haza hozott egy kis Puch motort, amivel a későbbiekben tanulgattam motorozni. Igaz, ha el akartam indulni vele, minden esetben szerelni kellett előtte, és a lábam se ért le, így többnyire járdaszegély mellől kellett indulnom, és ugyanoda érkeznem. Ezt követően volt pár kisebb motorom (Simson S51B, Honda Xl125, Kawasaki Kmx125), majd jöttek a komolyabb, nagyobb vasak. Az első ezek közül egy Barátom 600as CBR-e volt, ami már az előzőekhez képest komoly teljesítménnyel bírt. Az első tesztkör után hosszú percekig remegtek a végtagjaim és az elmondások alapján nem lehetett levakarni a mosolyt az arcomról. Ezen a ponton döntöttem el, hogy nekem lesz egy Honda CBR-em. Később édesapám Yamaha FJR-én gyakoroltam a nagymotorok kezelését, de nem bírtam sokáig, hogy ne legyen saját motorom. A 2010-es évben sikerült! Megvettem életem első nagy motorját, egy CBR 1100xx-et. Gyönyörű motor volt, imádtam. Utcán használtam, túrázgattam, egykerekeztem vele, aminek szüleim már kevésbé örültek, de idővel belátták, nem nagyon tudnak ellene tenni…

Az első versenyre 2015-ben látogattam ki, nézőként ezzel a motorral. Már akkor megfogott a verseny hangulat, de ezzel a motorral sajnos nem volt semmi esélyem. Gyerekkori vágyam volt a Hayabusa, de eddig a pontig nem gondoltam komolyan, hogy lecseréljem a motoromat. Bele ástam magam az itthoni és külföldi kínálatba, és 2016 áprilisában sikerült is hozzájutni egyhez. Az első közös évben ismerkedtem a motorral, majd 2016 telén Gyula Barátommal egy esti beszélgetés során jött szóba a drag verseny. Megbeszéltük, hogy jövőre kilátogatunk 1-2 versenyre. Visszatekintve azt tudom mondani, az egész szezonban 3 versenyt hagytunk ki, annyira megfogott ez a sport. A motorom a tavalyi évben teljesen gyári állapotú volt, idénre kisebb tuningba fogtam. Lecseréltük a gyári, nehéz kipufogó rendszert egy új titán rendszerre, ami jelentős súlyveszteséget és lóerő gyarapodást eredményezett. Ehhez kapott a motor egy kis elektronikai tuningot is, a Végh-tech kft. Gyöngyösi műhelyében. A motorblokk viszont érintetlen maradt.

Milyen eredményt vársz magadtól?
– Mindenképpen meg szeretném dönteni saját rekordomat, amire ezekkel a módosításokkal komoly esélyem van. 10 másodperc alá szeretnék menni mindenképpen.

Mi lenne a 3 kívánságod a Dragracing.hu Gyorsulási versenyeivel kapcsolatban?
– A motoros depó közelebb kerülhetne a pályához. Lehetne több kétnapos verseny, és több idő a motoros kvalifikációkra!

Kinek és miért is tudnád ajánlani a motoros gyorsulást?
– Ezt a sportot minden motoros társamnak ajánlom. Az ember kívülállóként nem is gondolná, milyen összetett ez a sport. Mindemellett, a versenypályán biztonságos körülmények között hozhatjuk ki motorunkból a maximumot, nem úgy, mintha ugyanezt a forgalomba tennénk.

Szurkoljunk közösen Patriknak és a sporttársainak március 30-én kiskundragházán!

– Hajósi Miklós –

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Az alábbi HTML kódok használhatóak: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>