«

»

aug 06 2018

eXtremeMan Nagyatád: “Engem itt ma senki nem előz meg” – Szentpéteri Diána beszámolója

Többen kértek tőlem beszámolót a Versenyről, illetve az odáig tartó időszakról. Hosszasan tudnám írni, mik történtek velem, mert ez az évem igencsak fordulatos volt, de megpróbálok néhány fontosabb eseményt kiragadni a dobogó tetejéhez vezető útból.

A tavalyi eredményhirdetésen kezdődött.. A színpadon épp elköszöntem és megjegyeztem, hogy talán pihennem kellene egyet és a következő évben a teljes távot kihagyni a palettáról. Ennek oka a megfeszített munkatempó volt Debrecenben, ami sokat kivett belőlem. Kisebb felháborodást keltettem a megjegyzésemmel, ami a későbbiekben sokat eszembe jutott és motivált.

Levezetésnek abban az évben még indultam kisebb versenyeken, majd felmondtam munkahelyemen és elköltöztem Debrecenből egy pár hónapra vissza Püspökladányba. A téli alapozást ott végeztem. Mivel itt októbertől májusig évek óta nem üzemel az úszómedence, a környék összes többi uszodáját felkerestem, hogy a heti 3-4 úszás meglegyen. Sokat jártunk helyi triatlonos társammal, Keller Elekkel Karcagra decembertől áprilisig.

Hosszú volt a tél. Még márciusban havazott, fagyott, ami a bringás felkészülés szempontjából igencsak hátrányos volt. Sokat betegeskedtem is a téli időszakban, így hol lendületben voltam, hol kényszerpihenőn.

Áprilissal elköltöztem Sopronba és újra munkába álltam egy nagyon szimpatikus rendelőben és légkörben. Az első napokban azonnal felfedeztem a helyszíneket, amiket korábban már kinéztem triatlonedzésekre. Az uszodában ottlétem 3. napján találkoztam későbbi edzőtársaim egyikével, Ivánkovics Norbival. Mindkettőnkön Keszthely triatlonos sapka volt, így szóba elegyedtünk. Az első pár hétben vele edzettem együtt, illetve saját edzéstervemet követtem, amit Tóth Gábor írt nekem.

Április második felében erős térdfájás jelentkezett, valószínűleg túl nagy lendülettel ugrottam bele mindenbe. Sopronban amúgy is jócskán van szint, a tél hosszú volt, és sok volt a kihagyás a betegségek miatt. A fokozatosságról mintha megfeledkeztem volna.

Körülbelül ekkor mutatott be Norbi az edzőjének, Dr. Szabó Péternek, aki visszavonult az edzősködéstől egy csalàdi tragédia miatt és csak egy-két emberrel foglakozik jelenleg. Korábban már sokat dicsérte őt: ”mindenben igaza van” és ”nagyon ért hozzá”. Hamar rájöttem, hogy tényleg így van.

Tekintve, hogy egy városban voltunk, egyre többet edzettem Norbival, és tetszett is a munka, megköszöntem Gábor munkáját és megkértem Petit, hogy készítsen fel az idei versenyekre.

Ezúton is köszönök mindent Gábor! Végigkísérted a szezonomat, minden versenyt láttál. Köszönöm a biztatást és a sok mosolyt!

Úszástechnikát sokat kellett tanulnom. Peti felmérte a helyzetet első héten. Akkor semmit nem vettem rajta észre, de később mondta, hogy nagyon meg volt lepve, mennyi energiát pazarolok feleslegesen. Mindenesetre, jól elrejtette a véleményét, hogy ne bántson meg. A fogorvosok márcsak tudnak ilyet.

Gyakorlatilag újratanultam úszni, ami most lehet, az időeredményemen nem látszik, de olyan frissen szálltam ki Gyékényesen a vízből, mint még soha.

A következő 3 hónap munkával és edzéssel telt zömében. A szisztéma teljesen más volt, mint amihez korábban hozzászoktam. Könnyebb és teljesen más metodika mellett haladtunk. Furcsálltam kicsit, de tettem a dolgom, hittem neki, hisz rengeteg válogatott versenyzőt kinevelt már, gondoltam, csak nem nálam fog tévedni.

Annak ellenére, hogy gyakorlatilag edzősruhából, fogorvos ruhába és vissza bújtam, mégis motivált, jókedvű és friss voltam. A kilométerek máshogy oszlottak el, de a számuk heti szinten ugyanúgy megvolt, mint máskor, sokszor több is. Összességében, ahogy nagymamám mondta: ”jó kosárba estem” Sopronban.

eXtremeMan Kaposvár első hely

A versenyek szépen követték egymást sorban. Székesfehérvár, Keszthely, Kaposvár. Csupa szép helyszín, nagyszerű szervezés és nagyszerű emberek. Különösen jó volt az eXtremeMan sorozat versenyin rajthoz állni. Örülök, hogy a csomagnevezést választottam februárban. Mindegyik verseny számomra edzőverseny volt. A kihegyezett formát máshová időzítettük:

Akkor most a Leghosszabb napról…

Reggel szemerkélő esőre és borult időre ébredtünk. Kifejezetten nyugodtan aludtam és frissen keltem. Míg bedepóztam, a legtöbb hozzám közel álló emberrel találkoztam és jó néhány ölelést kaptam. Hatalmas erőt ad ez ilyenkor. Köszönöm!

Úszás alatt a fényviszonyok miatt is nehezebb volt a tájékozódás. Az utasítás az volt, hogy lazán ússzak. Nos, ezt sikerült is betartanom, olyannyira, hogy kicsit későn is jöttem ki. 01:11 volt az úszóidőm. Nagyon friss voltam. Már a depóban 2 helyet jöttem előre. Eddig lassan depóztam, de aznap reggel minden terv szerint ment. Edzéseken ezt is gyakoroltuk. Petinek ez is “mániája” volt. Mindig azt mondta, nem kell annyit “balettozni”.

Hipp-hopp már a bringán is voltam és jöttem felfelé, magam sem hittem el milyen gyorsan. 36-37-38-at mutatott az óra befelé Nagyatádra. Az emelkedőket is alig éreztem meg, nemhiába, csak jót tett a soproni terep is. Sorra hagytam magam mögött az embereket, magam sem értettem először hogy hogyan. Gondoltam, túl hátul jöttem ki a vízből. Később, mikor a kiskörökön haladtam, és sokszor -nem túlzok- elképedve néztek rám a szembejövők, akkor jöttem rá, hogy valószínűleg azért vannak meglepve, mert a tempóm alapján azt hitték fiú vagyok. Nem fáradtam, egyáltalán nem. A kiskörök is olyan hamar elteltek mintha nem is lettek volna. Az egészet élveztem az elejétől a végéig. Olyan összhangban voltam a bringával, a mozgással, mindennel.. Az ellenfeleimet már a bringán befogtam és leelőztem. Úgy tűnt senki, sem vesz üldözőbe.

Elsőnek szálltam le a bringáról. Egy igen gyors beugrás a cipőbe, /semmi balett:) / sapka fel és mehet. Nem voltam fáradt. Sőt! Az a gondolat futott át rajtam, hogy ”Engem itt ma senki nem előz meg!”

Igazság szerint, ismerve magamat, már akkor számítottam rá, ha minden menetrend szerint halad, akkor megtartom az első helyet. Igyekeztem az első 4 körben annyi távolságot tenni közém és a többiek közé, amennyit csak lehet a maradék négyet pedig emlékezetből lefutottam. Bevittek a lábaim a célba. Nem mondom, hogy nem volt fárasztó, de ez volt eddig a legkönnyebb futásom. Hálás köszönetem mindenkinek a jégért, vízért, vízspriccolásért, pacsiért. Attilának, hogy minden körben már messziről mondta a nevemet, biztatott. Egyszerűen fantasztikus volt. Mindenki velem volt, köszönöm! Ez a nagyatádi hangulat páratlan..

…és végül befutok a kapun.


Leesik a rózsa feje, 2 másikat is kapok a helyébe.

Herr Gyula gratulál, megölel..

Ezt a pillanatot vártam nemcsak ma, de évek óta. Most sikerült.

Helyi tv, interjú Herr Dáviddal. Ezer gratuláció, mosoly, napokig üzenetáradattól pittyegő telefon és boldog nyugalom, elégedettség. Béke. Magyar Bajnok lettem. Az elmúlt pár évben is úgy érzem megvolt a lehetőség, de most állt össze, mert most minden megvolt.

Peti ezer gratulációt kap. Azt mondta, leporoltam az edzői diplomáját, kicsit visszahoztam ebbe a világba. Remélem marad, hisz ide tartozik, bár tudom, hogy sokszor fáj neki itt az emlékek miatt…

Megérte, minden áldozat, minden átedzett nap. Nem csak azért, mert felállhattam a dobogó legmagasabb fokára, hanem azokért az érzésekért, amit az emberekből ezzel kiváltottam. Kevesek rá a szavak.

Nagyatád úgy érzem, jövőre is visszavár. Ilyen edzővel és edzőtársakkal, kár lenne kihagyni, illetve az a szeretet és összetartás, ami ott érezhető, az páratlan.

Köszönet a támogatásért a High5 Sports Nutrition Hungary-nek, a Ladány-trans Kft.-nek és a Rad Insel Kerékpárboltnak.

Nagy köszönet Horváth Tamás és Ivánkovics Norbi edzőtársaimnak, családomnak és az eXtremeMan csapatának mindenért illetve ezúton is újra Dr. Szabó Péternek.

Jön a sorozat utolsó állomása, Nágocs, de addig még találkozunk más versenyeken.

 

Haladunk tovább együtt az Úton…de ez a nap örökre emlékezetes marad számomra.

Mindenkinek jó pihenést!

 

Dr. Szentpéteri Diána

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Az alábbi HTML kódok használhatóak: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>