Életmód,  Hírek

Klíma szakértők bírálják a Tata változások kezelését

A brit klímaváltozással foglalkozó tanácsadók éles kritikát fogalmaztak meg a Port Talbotban található legnagyobb acélgyár zöldebb acélgyártásra való átállásának kezelésével kapcsolatban, amely hatalmas munkahelyi veszteségeket eredményezett. A szakértők szerint a kormányzati minisztereknek jobban kellett volna előre tervezniük, és biztosítaniuk, hogy a helyi közösségek számára más zöld munkalehetőségek is rendelkezésre álljanak. Az független Klímaváltozási Bizottság (CCC) legfrissebb ajánlásaiban arra figyelmeztetett, hogy Walesnek hogyan kellene elérnie a nettó zéró kibocsátást – hangsúlyozva az elektromos járművek, hőszivattyúk és faültetések fontosságát. A walesi és brit kormányok együttesen dolgoznak egy „erős vízió” kialakításán a régió jövőjéről, valamint a „tiszta energia szuperhatalom küldetésük” megvalósításán.

A Tata Port Talbot-i acélgyárában 2024-ben zárták be a kokszoló üzemeket, ami több mint 2000 munkahely megszűnését eredményezte. Ez a lépés véget vetett a hagyományos acélgyártásnak a helyszínen, mivel a vállalat naponta több mint 1 millió font veszteséget könyvelt el. A brit kormány 500 millió font támogatást nyújtott a cégnél, amely most 1,25 milliárd fontot fektet be egy új elektromos ívkemence építésébe, amely 2027-re készül el. Ez a berendezés újrahasznosítja a fémet, de a működtetése lényegesen kevesebb munkavállalót igényel a helyszínen. A változások drámaian befolyásolják majd Wales közvetlen üvegházhatású gáz kibocsátását, mivel a kokszoló üzemek folyamatosan szenet égettek, és bezárásuk óta Wales ipari kibocsátása több mint felére csökkent 2022 óta.

A környezetvédők figyelmeztettek arra, hogy a Port Talbot-i helyzet negatívan befolyásolhatja a klímaváltozás iránti közpublic támogatást, ha azt munkavesztéssel és a nehézipar megszűnésével hozzák összefüggésbe. A CCC jelentése szerint „fontos tanulságokat” kellene levonni, és a kormányoknak mind Westminsterben, mind Cardiffban jobban kellett volna felkészülniük. A bizottság hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság acéliparát érintő kihívások évek óta ismertek, és tekintettel a helyszín jelentőségére a helyi gazdaság számára, proaktívabb és határozottabb átmeneti tervet kellett volna kidolgozni.

A brit kormánynak lépéseket kellett volna tennie az ipari villamosenergia árak versenyképességének javítása érdekében, és korai, együttműködő tárgyalásokat kellett volna kezdeményeznie a gyár tulajdonosai, munkavállalói és a közösség között. A walesi kormánynak előre kellett volna biztosítania a megfelelő képzési és átképzési programokat még a bezárás előtt, és egy helyi ipari stratégiát kellett volna kidolgoznia, hogy támogassa az alternatív foglalkoztatást olyan területeken, mint a fűtési szolgáltatások és a lebegő tengeri szélerőművek.

A bizottság közölte, hogy Port Talbot tapasztalatait mostantól „más stratégiai és helyileg jelentős kibocsátás-intenzív iparágak dekarbonizálásának irányítására” kell felhasználni, például Pembroke olajfinomítóira hivatkozva. Shaun Spencer, egy volt acélmunkás, aki most elektromérnököket képző cégnél dolgozik, 100%-ban egyetértett a bizottság megjegyzéseivel. Figyelmeztetett, hogy a „keserűség és neheztelés” érzése „nagyon erős” volt a volt kollégái körében. Hozzátette, hogy a megközelítés káros hatással volt „mindenki nettó zéróval kapcsolatos nézeteire”, és a brit és walesi kormányokkal kapcsolatos támogatásra, különösen ezen a területen.

Emma Pinchbeck, a CCC vezérigazgatója elmondta, hogy ami Port Talbotban történt, az „előre látható és megelőzhető” volt, és „nem volt a legjobb példa” arra, hogy milyen legyen egy zöld átmenet. Wales, akárcsak az Egyesült Királyság, jogilag kötelező nettó zéró célt tűzött ki, amely azt jelenti, hogy 2050-re már nem szabad hozzájárulnia az üvegházhatású gázok légkörbe jutásához. A CCC független tanácsot ad arról, hogy mennyi kibocsátás engedhető meg öt éves időszakokban, amelyeket „szén-dioxid költségveteteknek” neveznek, és arról, hogy minden brit nemzet hogyan érheti el ezt. Minden szén-dioxid költségvetet egy lépcsőfok a nettó zéró felé, a legfrissebb ajánlások a 2031-2035 közötti időszakra vonatkoznak, és 73%-os csökkentést javasolnak az átlagos éves kibocsátásban 1990-hez képest.

A bizottság 16 „prioritásos” ajánlást tett azonnali cselekvésre, amelyek közé tartozik a lakások jobb szigetelésének és alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtési rendszerek telepítésének támogatása, elektromos járművek használatának ösztönzése vagy a tömegközlekedés választása. 2033-ra – mindössze nyolc év múlva – a walesi utakon közlekedő autók és furgonok egyharmadának elektromosnak kell lennie, és a meglévő otthonok közel negyedének hőszivattyúval vagy hasonló technológiával kell rendelkeznie. A bizottság azt is megjegyezte, hogy a walesi kormánynak támogatnia kell a gazdákat és a vidéki közösségeket, hogy „diverzifikálják jövedelmüket” a jószágtenyésztésről az erdőtelepítés és a tőzegföldek helyreállítása felé. 2022-ben a mezőgazdaság volt a harmadik legnagyobb kibocsátó ágazat Walesben, a kibocsátás 16%-át képviselve. A jelentés előrejelzése szerint a szarvasmarha- és juhállományoknak 19%-kal kell csökkenniük 2033-ra, a mezőgazdasági politikák változása és a hús- és tejfogyasztás csökkenése következtében az Egyesült Királyságban.

A walesi kormány köszönetet mondott a CCC-nek a jelentésért, amelyet most „áttekintenek és felhasználnak a 4. szén-dioxid költségvetet szabályozásának megalkotásához az év vége előtt”. Egy szóvivő elmondta, hogy a walesi kormány együtt dolgozott a brit kormánnyal, a helyi hatóságokkal és a kulcsszereplőkkel a Tata Steel UK átmeneti tanácsadó testülete keretében, hogy támogassák az érintett egyéneket és vállalkozásokat, valamint hogy „erős víziót” dolgozzanak ki a régió jövőjéről. Remélik, hogy „a lehetőségek maximális kihasználásával” valósítják ezt meg az új infrastruktú

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c79ezrvd9neo

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük