Az Egyesült Államok megerősítette, hogy magáncégekkel kívánja biztosítani a gázai segélyt, figyelmen kívül hagyva az ENSZ aggodalmait

Az Egyesült Államok megerősítette, hogy új rendszert dolgoz ki a gázai palesztinok számára nyújtott humanitárius segélyek biztosítására, magáncégeken keresztül, miközben Izrael blokádja már a harmadik hónapja tart. Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete nyilatkozatában elmondta, hogy „elhelyezési központokat” alakítanak ki, amelyeket biztonsági vállalatok fognak védeni, és ezek a központok kezdetben több mint egymillió ember számára fognak élelmiszert és egyéb ellátmányokat biztosítani. A cél az, hogy megakadályozzák a Hamász segítségnyújtásának eltérítését. Huckabee hangsúlyozta, hogy Izrael nem vesz részt a segélyek kézbesítésében vagy elosztásában, de a hadsereg erői biztosítani fogják a központok körüli területet.

E közben részletek láttak napvilágot a vitatott tervről, amelyet az Egyesült Nemzetek ügynökségei is elutasítottak, mondván, hogy az „fegyverré” változtatja a segélyt. Jens Laerke, az OCHA, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Irodájának szóvivője a BBC-nek nyilatkozva kijelentette, hogy „nem fogunk részt venni” olyan erőfeszítésekben, amelyek ellentétesek az alapelveinkkel. Hozzátette: „Nincs ok arra, hogy olyan rendszert vezessünk be, amely ellentmond bármely elv alapján működő humanitárius szervezet DNS-ének.”

Március eleje óta Izrael megszüntette a Gázába irányuló összes ellátmányt – beleértve az élelmiszert, menedékhelyeket, gyógyszereket és üzemanyagot is – ami humanitárius válságot okozott a 2,1 milliós lakosság számára. Az OCHA szerint a gázai közösségi konyhák harmada az elmúlt két hétben bezárta kapuit az élelmiszer- és üzemanyaghiány miatt, köztük a World Central Kitchen két utolsó táborkonyhája is, amely naponta 133 000 étkezést biztosított, de kedden elfogyott az alapanyaguk. Az alapvető élelmiszerek ára is az egekbe szökött, például egy 25 kilogrammos lisztzsák ára most 415 dollárba (313 font) kerül Gázavárosban, ami harmincszoros emelkedés a február végi árakhoz képest.

Huckabee újságíróknak Jeruzsálemben elmondta, hogy Donald Trump elnök sürgős ügyként tekint a gázai segélyezésre, és csapata feladatául kapta, hogy mindent megtegyen a segélyek mielőbbi eljuttatása érdekében. Izrael és az Egyesült Államok a Hamászt vádolják azzal, hogy eltérítik a segélyt. „A korábbi intézkedések gyakran azt eredményezték, hogy a Hamász ellopta az élelmiszert, amelyet az éhes embereknek szántak” – mondta a nagykövet. Az ENSZ és más ügynökségek hangsúlyozták, hogy erős felügyeleti mechanizmusaik vannak, és hogy amikor a segélyek özönlöttek Gázába, a fosztogatás esetei nagyrészt leálltak. A WHO (Világ Egészségügyi Szervezet) kijelentette, hogy háború alatt egyetlen orvosi ellátmányukat sem lopták el.

A Trump-kormányzat próbálja mozgósítani az új segélykezdeményezést, különösen az elnök következő héten a gazdag arab öbölállamokba tett látogatása előtt, amelyek segíthetnek a finanszírozásban. A tervek szerint egy nem kormányzati szervezetet alapítottak, és a segélyezés nem kerül izraeli katonai ellenőrzés alá. Huckabee elmondta: „Az izraeli erők szükséges biztonsági intézkedéseket fognak biztosítani, mivel ez egy háborús övezet. De nem fognak részt venni az élelmiszer elosztásában, sem abban, hogy az élelmiszert Gázába hozzák.”

A Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF) látszólag erre a célra jött létre. A BBC által megtekintett GHF által készült 14 oldalas dokumentum ígérete szerint négy elosztási helyet fognak létrehozni, ahol élelmiszert, vizet és higiéniai csomagokat osztanak szét kezdetben 1,2 millió ember számára, ami a lakosság kevesebb mint 60%-át jelenti. A projekt célja, hogy a végén minden gázaihoz eljusson. A potenciális donoroknak szóló dokumentum kifejti, hogy „a hónapok óta tartó konfliktus lerombolta a hagyományos segélycsatornákat Gázában”. A GHF azt is hangsúlyozza, hogy „az emberiesség, semlegesség, pártatlanság és függetlenség humanitárius alapelvei irányítják”.

A dokumentum nem tartalmaz részletes információkat arról, hogyan fog működni a segélyezési mechanizmus a gyakorlatban. A gázai háborút a Hamász által vezetett támadások váltották ki 2023. október 7-én, amelyekben körülbelül 1200 ember vesztette életét, és több mint 250 embert túszul ejtettek. A Hamász által működtetett egészségügyi minisztérium szerint az izraeli katonai műveletek eddig több mint 52 700 ember halálát okozták Gázában, túlnyomórészt nők, gyermekek és idősek körében. Az izraeli biztonsági kabinet a múlt vasárnap jóváhagyott egy fokozott katonai offenzívát a Hamász ellen Gázában, amely magában foglalhatja a lakosság déli területekre történő kényszerített áthelyezését, a terület teljes körű elfoglalását és a segélyek ellenőrzését. E lépéseket gyorsan széleskörű nemzetközi elítélés követte.

Izrael szövetségesei közül sokan rámutattak arra, hogy az ország nemzetközi jogi kötelezettsége az, hogy lehetővé tegye a humanitárius segélyek akadálytalan áthaladását. A brit külügyminiszter, Hamish Falconer a parlamentben aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az izraeli bejelentések „veszélyes új szakaszba” vezethetik a 19 hónapja tartó gázai háborút. A segélyezéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy „nehéz elképzelni, hogyan lehetne a magáncégek által történő segélyszállítást összhangba hozni a humanitárius elvekkel, és hogyan lehetne kielégíteni a szükségletek mértékét”.

A tervek szerint napi 60 teherautónyi segély érkezne, ami jelentősen elmarad a növekvő igényekhez képest, és a legutóbbi két hónapos tűzszünet alatt naponta beérkező teherautók tizede. Az OCHA szóvivője, Jens Laerke megjegyezte, hogy az izraeli javaslatok „nem felelnek meg a humanitárius támogatás minimum követelményeinek”. A jelenlegi segélyezési rendszer körülbelül 400 elosztási pontot használ, míg a helyzet Gázában válságos, és a tömeges éhínség veszélye fenyeget.

A UNICEf szóvivője, James Elder hangsúlyozta, hogy a javasolt terv több gyermeket fog szenvedni, nem kevesebb. Az embereknek militarizált z

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cp92rlm300mo