Trump kereskedelmi vámjai: Dél-Amerika nyerhet rajta?

Donald Trump bejelentése, amely a világ országait érintő kereskedelmi vámokról szólt, jelentős megkönnyebbülést hozott Dél-Amerika országainak. A kontinens tizenkét államából tíz a legkedvezőbb, 10%-os vámot kapott, míg Guyana és Venezuela kezdetben magasabb, 38%-os és 15%-os vámokkal szembesült. Ezeket később szintén 10%-ra csökkentették. Trump döntése értelmében a magasabb vámok bevezetését szinte minden ország esetében 90 napra felfüggesztették, kivéve Kínát, amely 145%-os vámot kapott, valamint Kanadát és Mexikót, amelyek továbbra is 25%-os vámokkal néznek szembe egyes exportcikkeik esetében. Azok a kommentátorok, akik ezt Dél-Amerika győzelmeként értékelik, azt állítják, hogy az Egyesült Államok magasabb vámjai Kínára, Kanadára és Mexikóra vonatkozóan vonzóbbá tehetik a dél-amerikai termékeket az amerikai és globális vásárlók számára. Bár ez a nézőpont logikusnak tűnik, a globális kereskedelmi instabilitás összetettebb képet fest, amelynek Dél-Amerika is ki van téve.

Dél-Amerika gazdag nyersanyagokban, és legnagyobb gazdaságai, Brazília és Argentína, jelentős szója- és olajexportőrök, míg Brazília vasércet is termel, amely acélgyártásra használatos. Az Egyesült Államok által Kínai termékekre kivetett magas vámok, valamint Kína válaszlépése, amely 125%-os vámot jelentett az amerikai importokra, új lehetőségeket teremthetnek a dél-amerikai exportőrök számára. Például Brazília növelheti mezőgazdasági exportját Kínába, hogy pótolja az Egyesült Államok korábbi szállításait. Kína már így is Brazília legnagyobb exportpiaca, a második helyen az Egyesült Államok áll. A múltban már volt példa arra, hogy Trump vámokat vetett ki Kínára, és Kína ennek következtében egyes nyersanyag-beszerzéseit az Egyesült Államoktól Brazíliába irányította, ami Brazília szójaexportjának növekedéséhez vezetett. Most, hogy Brazíliában folyamatban van a 2025-ös szójaaratás, sokan remélik, hogy hasonló tendencia alakul ki. Frederico D’Avila, egy farmer és korábbi politikus, aki a Bolsonaro-kormányhoz kötődik, úgy véli, Trump első ciklusa „kiváló volt a brazil mezőgazdaság számára”, mivel „Trump vámjai kedveztek nekünk”.

Juan Carlos Hallak, a Buenos Aires-i Egyetem nemzetközi közgazdaságtan professzora azonban más véleményen van. Szerinte a „bilaterális akadályok” emelése leginkább arra hat, hogy „ki kinek ad el”, és nem feltétlenül hoz anyagi előnyöket az eladóknak, hiszen az árakat globálisan határozzák meg. Tehát szerinte a dél-amerikai országok ne várjanak jelentős anyagi hasznot Trump intézkedései következtében, csupán más vásárlókat kaphatnak. „Az árakat inkább makrogazdasági tényezők befolyásolják… például, ha recesszió van” – nyilatkozta a BBC-nek.

Egyes szektorok Dél-Amerikában azonban szintén reménykednek abban, hogy Trump döntései révén több globális értékesítést nyerhetnek, ahogy a különböző országok kevesebbet vásárolnak az Egyesült Államoktól. Például a brazil húsexportáló ipar is próbálja kihasználni a helyzetet, mivel Luiz Inácio Lula da Silva, Brazília elnöke, nemrég Japánba látogatott, hogy megnyissa a japán piacot a brazil hús számára. Jelenleg Japán a marhahúsának 40%-át az Egyesült Államoktól szerzi be. Miután Trump kezdetben 24%-os vámot helyezett kilátásba, Tokió valószínűleg több húst vásárolhat Dél-Amerikából. Más brazil iparágak, mint például a kávé és a lábbeli, szintén versenyelőnyhöz juthatnak ázsiai riválisaikkal szemben az amerikai piacon. Brazília a világ legnagyobb kávétermelője, ezt követi Vietnam, Indonézia és Kolumbia. Trump kezdetben Vietnámra 46%-os, Indonéziára pedig 32%-os vámot vetett ki. Bár ezek a magasabb vámok most felfüggesztésre kerültek, ha júliusban újra bevezetésre kerülnek, az jelentősen drágábbá teheti a két ország kávéját az Egyesült Államokban, ami versenyelőnyt jelenthet a brazil és kolumbiai kávénak, amelyek már most is fő beszállítók.

A brazil cipőgyártók számára is kedvező lehet a helyzet, mivel a Trump által kivetett magas vámok a kínai exportokra is vonatkoznak. Jelenleg Kína a világ legnagyobb lábbeli gyártója, míg Brazília az ötödik helyen áll. A világ legnagyobb cipőgyártóinak listáján India, Vietnam és Indonézia is szerepel. Az Egyesült Államok Indiának kezdetben 26%-os vámot állapított meg. Uruguay új elnöke, Yamandú Orsi szintén megjegyezte, hogy Trump vámjai közelebb hozhatják a kereskedelmi megállapodást az EU és Dél-Amerika Mercosur tömbje között, mivel „Európának most kevés választása van, mint hogy valamelyest csökkentse a követeléseit” a tárgyalások során.

Azonban érdemes megjegyezni, hogy a „lehetőségek” és „ha” kifejezések használata nem véletlen. A helyzet bonyolultsága miatt nehéz megjósolni, hogy a potenciális előnyök valóban felülmúlják-e a lehetséges hátrányokat. A 10%-os vámok is jelentős hatással lehetnek, hiszen még a kedvezményes vámot élvező országok is csökkentett kereslettel nézhetnek szembe, ha az árak emelkednek. Ez különösen kockázatos lehet az amerikai belső termelést versenyző importok esetében, mint például az olaj, szója, réz, vasérc, arany és lítium. Az Egyesült Államok az alumíniumot és az acélt is vámokkal sújtja, minden országból 25%-kal. Brazília mindkét fém nagy mennyiségű nyersanyagtermelője, bauxit és vasérc tekintetében. Eközben Argentína rendelkezik Dél-Amerika egyik legnagyobb alumíniumgyártójával, az Aluarral, valamint egy kisebb acéliparral. Az argentin gyártók figyelmeztetnek, hogy elveszíthetik az amerikai piacra való belépést, és több kínai importtal nézhetnek szembe, ami fokozott versenyt jelenthet a hazai gyártóknak. Carlos Vaccaro, az argentin Acélkamara ügyvezető igazgatója a Buenos Aires Heraldnak elmondta, hogy „aggódunk amiatt, hogy a termékek elérhetetlenné válnak az Egyesült Államokban”.

Trump vámháborúi globális árfolyam-ingadozásokhoz is vezettek, az olaj és a réz árai is jelentős csökkenésen mentek keresztül. A réz árai például 17 hónapos mélypontra estek április elején. Ez a volatilitás különösen megviselheti Chile és Peru gazdaságát, ahol a réz a legfontosabb exporttermék. Eduardo Levy Yeyati, az argentin Köz

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c5yrgpwg545o