Trump ásványi üzlete és váratlan következményei
Donald Trump újra megválasztása a Fehér Házba olyan esemény, amely jelentős csapást jelent a globális klímaintézkedések számára – nyilatkozta Christiana Figueres, a volt ENSZ klímabizottság vezetője. Trump mandátuma alatt az Egyesült Államok kilépett a Párizsi Klímaegyezményből, amely a világ legfontosabb klímavédelmi megállapodása, és azóta is számos lépést tett a klímaváltozás elleni küzdelem visszaszorítására. A hírek szerint Trump megakadályozta az amerikai tudósok részvételét a nemzetközi klímakutatásokban, és eltávolította a nemzeti elektromos járművek célkitűzéseit. E mellett nyilvánosan gúnyolta elődje zöld technológiák fejlesztésére tett erőfeszítéseit, amelyeket „zöld új átverésnek” titulált.
Ennek ellenére Trump érdeklődése a kritikus ásványi nyersanyagok beszerzése iránt egyre nyilvánvalóbbá vált, különösen Ukrajna és Kanada irányába, amelyek gazdagok ezekben az alapanyagokban. A kritikus ásványok, mint például a lítium, a grafit és a nikkel, elengedhetetlenek az ipar számos területén – beleértve a repülőgépipart és a védelmi szektort – de fontos szerepük van a zöld technológiák előállításában is. Egyes elemzők szerint Trump fókusza ezen ásványok beszerzésére akár kedvező hatással is lehet az Egyesült Államok zöld technológiai potenciáljának kiaknázására.
Elon Musk, a SpaceX és a Tesla vezetője, világosan érti a kritikus ásványok jelentőségét a zöld átmenet szempontjából. A Colorado School of Mines bányamérnöki tanszékének docense, Elizabeth Holley elmondta, hogy a kritikus ásványok listája országonként változik, de általában ritkaföldfémekből és más fémekből, például lítiumból áll. A kereslet 2023-ra 30%-kal nőtt, főként a tiszta energia és az elektromos járművek gyors fejlődésének köszönhetően. Az International Energy Agency becslése szerint a következő két évtizedben ezek a szektorok a lítium iránti kereslet 90%-át, a kobalt iránti kereslet 70%-át és a ritkaföldfémek iránti kereslet 40%-át fogják képviselni.
A lítium iránti kereslet emelkedése Musk aggodalmát is kifejezte, amikor három évvel ezelőtt a Twitteren azt írta, hogy a lítium ára „őrült szintre” emelkedett, és a Tesla talán kénytelen lesz közvetlenül bányászattal és finomítással foglalkozni. A jelentések szerint az Egyesült Államok gyenge pozícióját a ritkaföldfémek és kritikus ásványok terén egy 2023 decemberében készült kormányzati jelentés is megerősítette, amely arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államoknak újra kell gondolnia a kritikus ásványok és ritkaföldfémek ellátási láncaira vonatkozó politikáját, figyelembe véve a Kínától való függőség kockázatait.
Kína dominanciája a piacon egyértelműen abból fakad, hogy korán felismerték a zöld technológia nyújtotta gazdasági lehetőségeket. Bob Ward, a Londoni Gazdasági Iskola klímaváltozással foglalkozó kutatóintézetének politikai igazgatója elmondta, hogy Kína körülbelül tíz éve döntött a zöld technológia irányába történő befektetések mellett, és jelenleg a világ vezető szereplője az elektromos járművek és megújuló energiaforrások piacán. A Benchmark Mineral Intelligence árazási ügynökség vezetője, Daisy Jennings-Gray hozzátette, hogy a kritikus ásványok geológiai korlátozottságuk miatt kapják ezt a megnevezést, hiszen nem garantálható, hogy minden országban gazdaságosan kitermelhető készletek állnak rendelkezésre.
Mivel Kína jelentős mennyiségű befektetést irányzott Afrikába és Dél-Amerikába, a feldolgozóiparban is dominál, hiszen a globális ritkaföldfém-termelés 60%-át, míg a feldolgozás körülbelül 90%-át ők végzik. Az Egyesült Államok számára mindez egy újabb figyelmeztetés, hogy ha nem cselekszik gyorsan, a védelmi termelés leállhat, és más fejlett technológiák gyártása is veszélybe kerülhet.
A Biden-adminisztráció támogatja a zöld technológiai iparágakat, különösen az Infláció Csökkentési Törvény (IRA) révén, amely adókedvezményeket és ösztönzőket kínál az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló technológiák számára. Az IRA várhatóan 2024 augusztusára 493 milliárd dollárnyi beruházást vonz a zöld iparba az Egyesült Államokban. Ugyanakkor a kritikus ásványok beszerzése terén keveset tettek, és a Biden-adminisztráció inkább a gyártásra összpontosított. Trump nemrégiben kezdeményezett lépései azonban azt jelzik, hogy a kritikus ásványok beszerzése iránti figyelem most már változhat.
A hírek szerint Trump egy új, kritikus ásványokkal kapcsolatos végrehajtói rendeletet tervez, amely további befektetéseket generálhat, és felgyorsíthatja a bányászati projekteket az Egyesült Államokban. Az iparági szakértők szerint a rendelet várhatóan intézkedéseket tartalmaz majd a bányászati engedélyek gyorsított kiadására és a feldolgozóüzemek építésére irányuló befektetések elősegítésére. Mindezek ellenére a szakértők figyelmeztetnek arra, hogy az Egyesült Államok késlekedése a kritikus ásványok ellátási láncának kiépítésében hatalmas időráfordítást igényel, és a bányák és feldolgozó létesítmények kiépítése akár 10 évet is igénybe vehet.
Az, hogy Trump hogyan fogja kezelni a zöld technológiákat, még kérdéses, de az egyértelmű, hogy az amerikai pozíció a nemzetközi klímapolitikában egyelőre gyenge, és Trump nem mutat különösebb érdeklődést a környezeti örökség létrehozása iránt, inkább gazdasági célokat követ.
Ezeket is érdemes megnézni
TENS készülék: hogyan igényelhetünk TB támogatást?
A Tesla cáfolta, hogy fejvadászokat keresne Musk helyére
