
Az Egyesült Államok megerősítette, hogy magáncégek segítik a gázai segélyszállítást, a ENSZ aggodalmai ellenére
Az Egyesült Államok megerősítette, hogy új rendszert dolgoznak ki a palesztinok humanitárius segélyezésére a Gázai övezetben, amelyben magánvállalatok játszanak központi szerepet. Az izraeli blokád már három hónapja tart, és a helyzet egyre súlyosbodik. Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete elmondta, hogy „elosztó központokat” fognak létrehozni, amelyeket biztonsági vállalkozások védenek, és ezek kezdetben több mint egymillió ember számára biztosítanak élelmiszert és egyéb szükségleteket, hogy megakadályozzák a Hamasz segélyek ellopását. Huckabee hangsúlyozta, hogy Izrael nem vesz részt a segélyek szállításában vagy elosztásában, azonban az izraeli erők a központok körüli biztonságot biztosítják.
A terv részletei egyre inkább napvilágra kerülnek, ám az ENSZ ügynökségei már jelezték, hogy nem hajlandók együttműködni, mivel úgy vélik, hogy a segély „fegyveresítése” történik. Jens Laerke, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának szóvivője a BBC-nek elmondta, hogy „nem veszünk részt olyan kezdeményezésekben, amelyek ellentétesek az alapelveinkkel”. Hozzátette, hogy „nincs ok arra, hogy olyan rendszert vezessünk be, amely ellentmond a minden elveket követő humanitárius szervezetek DNS-ének”.
Március eleje óta Izrael teljesen leállította a Gázába irányuló ellátmányokat, beleértve az élelmiszert, menedéket, gyógyszereket és üzemanyagot is, ami humanitárius válságot eredményezett a 2,1 millió lakos számára. Az OCHA jelentése szerint a gázai közösségi konyhák egyharmadát kénytelenek voltak bezárni az élelmiszer- és üzemanyaghiány miatt, míg a World Central Kitchen, egy amerikai alapú jótékonysági szervezet, amely napi 133 ezer étkezést biztosított, kénytelen volt leállítani működését, miután elfogyott az alapanyaga.
A helyzet még súlyosabbá vált, amikor a helyi piacokon az alapvető élelmiszerek ára az egekbe szökött. Például egy 25 kilogrammos lisztes zsák ára Gázában 415 dollárra emelkedett, ami harmincszoros növekedést jelent a február végi árakhoz képest. Huckabee elmondta, hogy Donald Trump elnök sürgős feladatként tekint a gázai segélyezésre, és csapata arra van megbízva, hogy mindent megtegyen a humanitárius segély gyorsabb eljuttatása érdekében.
Izrael és az Egyesült Államok azt állítja, hogy a Hamasz gyakran eltérítette a segélyt. Huckabee megjegyezte, hogy a korábbi akciókat sokszor követte a Hamasz élelmiszerlopása. Az ENSZ és más ügynökségek viszont hangsúlyozzák, hogy erős felügyeleti mechanizmusokkal rendelkeznek, és amikor a segélyáradat megérkezett Gázába, a fosztogatások száma jelentősen csökkent. A WHO szerint a háború alatt egyetlen orvosi segélycsomag sem tűnt el.
A Trump-adminisztráció próbálja növelni a támogatást az új segélykezdeményezés mögött, mivel az elnök jövő héten gazdag arab öbölországokba látogat, amelyek segíthetnek a finanszírozásban. A nagykövet elmondta, hogy egy nem kormányzati szervezetet hoztak létre, és a segélyszállítás nem lesz izraeli katonai ellenőrzés alatt. A Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF) célja, hogy négy elosztóhelyet állítson fel, ahol élelmiszert, vizet és higiéniai csomagokat osztanak ki kezdetben 1,2 millió ember számára.
A GHF dokumentuma szerint az alapítvány független és alaposan ellenőrzött modellt követ, amely közvetlenül juttatja el a segítséget azokhoz, akiknek valóban szükségük van rá. A dokumentum hangsúlyozza, hogy az alapítvány az emberiesség, a semlegesség, az elfogulatlanság és a függetlenség elveit követi. Az alapítvány irányító testületében olyan neves szakembereket találunk, mint a World Central Kitchen korábbi vezérigazgatója és az ENSZ Élelmezési Világprogramjának korábbi vezetője, David Beasley, bár az ő részvétele egyelőre nem megerősített.
A gázai háború 2023. október 7-én kezdődött, amikor a Hamasz támadásokat indított Izrael déli területei ellen, ami körülbelül 1200 ember halálát okozta. Az izraeli katonai kampány a Hamasz által irányított egészségügyi minisztérium szerint több mint 52,700 embert ölt meg, többségük nők, gyermekek és idősek. Izrael biztonsági kabinetje nemrégiben jóváhagyta a Hamasz ellen indítandó fokozott katonai offenzívát, amely magában foglalhatja a lakosság déli területekre történő kényszerített átköltöztetését.
A terv, amelyet az ENSZ ügynökségeivel tárgyaltak, napi 60 teherautónyi segélyt képzel el, ami nagyon kevés a folyamatosan növekvő szükségletekhez képest. Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának szóvivője kijelentette, hogy az izraeli javaslatok nem felelnek meg a humanitárius támogatás minimális követelményeinek. Az elemzők szerint a gázai segélyezés körüli jelenlegi patthelyzet nemcsak az ENSZ humanitárius műveletének létezését veszélyezteti, hanem a jövőbeli munkáját is. Az ENSZ és más segélyszervezetek figyelmeztetnek arra, hogy jelenleg hatalmas mennyiségű segélyt halmoztak fel a gázai határátkelők közelében, készen arra, hogy belépjen, ha Izrael ezt lehetővé tenné. A blokád megszüntetése nélkül a tömeges éhínség kockázata továbbra is nő.

