
Xi igazi kihívása nem Trump kereskedelmi háborúja
Donald Trump neve hallatán a kínai nagykereskedelmi piacokon sokan egyszerűen elmosolyodnak. Az Egyesült Államok elnöke által bevezetett 145%-os vámok nem keltettek félelmet a helyi kereskedők körében. Sőt, ehelyett egy online kínai nacionalista mozgalom született, amely gúnyos mémeket és vírusvideókat készít, amelyekben mesterséges intelligencia által generált Trump, JD Vance alelnök és Elon Musk látható, amint cipőket és iPhone-okat szerelnek össze. Kína nem olyan ország, amely rettegne a gazdasági fájdalmaktól; Xi Jinping elnök világossá tette, hogy Peking nem fog hátrálni. „Több mint 70 éve Kína mindig a saját erejére és kemény munkájára támaszkodott a fejlődés érdekében… soha nem függött senkinek az ajándékaitól, és nem fél semmilyen ésszerűtlen elnyomástól” – mondta az elnök a hónap elején.
Xi Jinping bizalma részben annak köszönhető, hogy Kína az utolsó évtizedben jelentősen csökkentette függőségét az Egyesült Államoktól. Azonban a valóság az, hogy Trump provokatív politikája és a vámemelések olyan meglévő feszültségeket céloznak meg, amelyek már a kínai gazdaságban is jelen vannak. A lakáspiac válsága, a növekvő munkanélküliség és az öregedő népesség miatt a kínai emberek nem költenek annyit, amennyit a kormány szeretne. Xi 2012-ben került hatalomra azzal az álommal, hogy Kínát megújítja, de ez az álom most komoly próbára kerül – nem csupán az amerikai vámok által.
A kérdés az, hogy Trump vámjai befolyásolják-e Xi gazdasági álmait, vagy képes lesz-e a meglévő akadályokat lehetőségekké alakítani. Kína elméletileg hatalmas belső piacot képvisel, hiszen a népessége 1,4 milliárd fő. A probléma azonban az, hogy a lakosság nem hajlandó költeni, amíg a gazdasági kilátások bizonytalanok. Ez nem csupán a kereskedelmi háború következménye, hanem a lakáspiaci összeomlás következménye is. Számos kínai család életmegtakarításait fektette be ingatlanjaikba, csak hogy az árak az utolsó öt évben látványosan csökkenjenek. A lakásépítők továbbra is építkeztek, miközben a piac összeomlott. Azt tartják, hogy Kína teljes népessége sem töltené be az összes üres lakást az országban. A Kínai Statisztikai Hivatal korábbi helyettes vezetője, He Keng két éve elismerte, hogy a legextrémebb becslés szerint akár 3 milliárd ember számára elegendő üres lakás áll rendelkezésre.
A vidéki Kínában barangolva látható, hogy sok helyszín tele van üres építkezésekkel, ahol a hatalmas betonépületek „szellemvárosokká” váltak. Néhány projektet ugyan befejeztek, a kertek szépen gondozottak, a függönyök az ablakokhoz kerültek, de csak éjszaka, amikor a fények kialszanak, látszik, hogy a lakások üresek. Egyszerűen nincs elég vásárló, hogy a megépített lakások szintjét elérjék. A kormány öt évvel ezelőtt lépett, hogy korlátozza a fejlesztők hitelfelvételét, de a lakásárakra és a fogyasztói bizalomra gyakorolt hatás már megtörtént. Elemzők előrejelzése szerint az ingatlanárak idén 2,5%-kal csökkennek.
A középosztálybeli kínai családokat nem csupán a lakásárak aggasztják. Aggódnak a kormány jövőbeli nyugdíjellátása miatt is; a következő évtizedben körülbelül 300 millió ember, aki jelenleg 50 és 60 év között van, elhagyja a munkaerőpiacot. A Kínai Társadalomtudományi Akadémia 2019-es becslése szerint a kormány nyugdíjalapja 2035-re kifogyhat a pénzből. Emellett sok fiatal, aki most végzett az egyetemen, nehezen talál munkát. A hivatalos adatok szerint 2023 augusztusára a 16 és 24 év közötti városi fiatalok körében a munkanélküliség meghaladta a 20%-ot. A kormány azóta nem tette közzé a fiatalok munkanélküliségi adatait.
Kína nem tudja egyszerűen átkapcsolni az exportot a helyi vásárlókra. Prof. Nie Huihua, a Renmin Egyetem tanára azt mondja: „Figyelembe véve a gazdaságra nehezedő lefelé irányuló nyomást, valószínűtlen, hogy a belső fogyasztás rövid távon jelentősen bővülhet.” A kormány az utóbbi időben milliárdokat költött gyermektartási támogatásokra, a bérek emelésére és a jobb fizetett szabadságra. Emellett bevezetett egy 41 milliárd dolláros programot, amely kedvezményeket kínál a fogyasztási elektronikai termékekre és az elektromos járművekre, hogy ösztönözze a vásárlást. Prof. Zhang Jun, a Fudan Egyetem közgazdaságtan tanszékének vezetője azonban úgy véli, hogy ez a megoldás nem fenntartható. „Hosszú távú mechanizmusra van szükségünk” – mondja. Xi számára sürgető, hogy a gazdaságot fellendítse. Az a jólét, amelyet 13 évvel ezelőtt ígért, még nem valósult meg. A fiatal generáció aggodalma a jövőjük miatt további problémákat jelenthet a Kommunista Párt számára: tüntetések vagy zavargások formájában.
A Freedom House Kína Ellenzéki Monitorja szerint az utóbbi hónapokban a pénzügyi sérelmek miatt indított tüntetések száma drámai növekedést mutatott. Minden tüntetést gyorsan elnyomnak és cenzúráznak a közösségi médiában, így valószínűtlen, hogy ez tényleges fenyegetést jelentene Xi számára. „Csak akkor, amikor az ország jól teljesít, és a nemzet jól teljesít, akkor minden ember jól fog járni” – mondta Xi 2012-ben. Ez az ígéret akkor hangzott el, amikor Kína gazdasági felemelkedése megállíthatatlannak tűnt. Most azonban bizonytalan.
A legnagyobb előrelépést az utóbbi évtizedben a fogyasztási elektronika, az akkumulátorok, az elektromos járművek és a mesterséges intelligencia területén érte el, miközben a fejlett gyártásra összpontosít. Kína máris versenyben van az amerikai technológiai dominanciával a DeepSeek chatbot és a BYD révén, amely tavaly megelőzte a Teslát, hogy a világ legnagyobb elektromos jármű gyártója legyen. Azonban Trump vámjai megnehezítik a dolgokat. A kulcsfontosságú chipek Kínába történő értékesítésének korlátozása, beleértve a legutóbbi lépést, amely az Nvidia chipgyártóra vonatkozik, célja, hogy korlátozza Xi technológiai ambícióit. Ennek ellenére Xi tisztában van azzal, hogy a kínai gyártók évtizedes előnyben vannak, így az amerikai gyártók nehezen találnak hasonló mértékű infrastruktúrát és szakképzett munkaerőt máshol.
Xi elnök próbálja ezt a

