Gazdaság,  Hírek

Trump hátat fordított az amerikai gazdasági erő alapjainak – a következmények zűrzavart hoznak

Donald Trump elnök újabb falat emelt, és úgy véli, hogy mindenki más fogja megfizetni azt. Azonban a döntése, hogy legalább 10%-os vámokat vet ki szinte minden termékre, amely az Egyesült Államokba érkezik, lényegében egy olyan fal, amely a munkahelyek és a munkavállalók védelmét szolgálja, nem pedig a bevándorlók kiszorítását. Ezt a falat a történelmi kontextusba kell helyezni. Az Egyesült Államok ezzel a lépéssel több mint egy évszázadra visszautasította a protekcionizmus előretörését, olyan vámbevételeket generálva, amelyek a G7 és G20 országok szintje fölé emelik az Egyesült Államokat, egészen olyan országok szintjéig, mint Szenegál, Mongólia és Kirgizisztán.

A közelmúltban lezajlott események nem csupán a globális kereskedelmi háború megkezdését jelentették, hanem azt is, hogy a világ hyperhatalma határozottan hátat fordított a globalizációnak, amelyet eddig támogattak, és amiből az utóbbi évtizedekben jelentős hasznot húztak. Trump bejelentésében sokat beszélt 1913-ról, amikor az Egyesült Államok bevezette a szövetségi jövedelemadót és jelentősen csökkentette a vámokat. Ezt megelőzően az Egyesült Államok kormánya főként vámokból finanszírozta magát, és egyértelműen protekcionista politikát folytatott, Alexander Hamilton, az első pénzügyminiszter stratégiája alapján. A Fehér Ház által levont alapvető tanulság az, hogy a magas vámok tették naggyá Amerikát, és ezzel nem volt szükség szövetségi jövedelemadóra.

Az Egyesült Államokban a globalizáció és a szabadkereskedelem alapját a 19. századi brit közgazdász, David Ricardo elméletei képezik, különösen az 1817-es Összehasonlító Előny Teóriája. Az alapgondolat, hogy az egyes országok különböző dolgok előállításában ügyesek, a saját természeti erőforrásaik és lakosságuk leleményessége alapján. A világ, és az abban található országok összességében jobban járnak, ha mindenki abban specializálódik, amiben a legjobbak, majd szabadon kereskednek egymással. Ez az elv az Egyesült Királyságban a politika és a gazdaság metszéspontjának alapköve. A világ többi része is hisz az összehasonlító előnyben, amely a globalizáció szellemi alapja. Az Egyesült Államok azonban sosem volt teljes mértékben elkötelezett a globalizáció mellett. A legújabb, e heti események is ezt a vonakodást tükrözik.

A vámok kiszabásának indoklása, amelyet az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselője állított össze, szintén érdekes. A közzétett vámok és az érintett országok kereskedelmi egyenlege között nem volt valódi összefüggés. A Fehér Ház azt állította, hogy a számításokat a bürokratikus akadályok és a deviza manipuláció figyelembevételével állították össze. A valóság azonban az, hogy a számítások a kereskedelmi többlet nagyságát mérték, amely az Egyesült Államok és az adott ország közötti kereskedelmi hiány alapján készült. A Fehér Ház szerint a több árut eladni az Egyesült Államoknak, mint amennyit ő ad el, alapvetően „csalás”, amely vámot von maga után.

Ez a megközelítés arra utal, hogy az Egyesült Államok már nem hisz a kereskedelem alapvető elveiben. A kereskedelmi háború következményei máris megmutatkoznak: a részvénypiacok csökkenése, az infláció növekedése, és a gazdasági recesszió esélye is nő. Trump elnök azt ígéri, hogy a munkák visszatérnek az Egyesült Államokba, és a külföldi cégeket arra ösztönzi, hogy gyáraikat az Egyesült Államokba hozzák. Azonban az elnök kijelentése, hogy az elmúlt ötven év szabadkereskedelme „megerőszakolta és kifosztotta” az Egyesült Államokat, nem tükrözi a valóságot, hiszen a szolgáltatási szektor virágzott, és a globális gazdaságban az Egyesült Államok dominált.

A kérdés az, hogy más országok hogyan reagálnak a Trump által bevezetett vámokra. A kereskedelmi kapcsolatok átalakulása új szövetségeket eredményezhet, amelyeket a globális kereskedelmi rendszer megváltoztatása is elősegíthet. Az Egyesült Államok kilépése a globális kereskedelmi rendszerből nem lesz zökkenőmentes, és a következmények messzemenők lesznek, hiszen a világ többi része is döntéseket hozhat a kereskedelem és a tőkeáramlás kérdésében.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cp34nkj1kv2o

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük