Új fejezet nyílik az India-Pakisztán konfliktusban: megkezdődött az első drón háború
A dél-ázsiai térségben, a nukleáris fegyverekkel rendelkező szomszédok között kirobbant első drónháború aggasztó fejleményekhez vezetett. Csütörtökön India azt állította, hogy Pakisztán drónok és rakéták hullámait indította három katonai bázis ellen az indiai területen, valamint a India által adminisztrált Kasmírban. Pakisztán azonban gyorsan cáfolta ezeket az állításokat, és közölte, hogy az utóbbi órákban 25 indiai drónt lőttek le különböző városokban, köztük Karacsiban, Lahorban és Rawalpindiben. A konfliktus új szintre lépett, hiszen a két ország nemcsak tüzérségi támadásokat indít egymás ellen, hanem egyre inkább a drónokat és más pilóta nélküli fegyvereket is bevetik a feszült határok mentén.
A szakértők szerint ez a kölcsönös támadás egy új, veszélyes stádiumot jelöl a több évtizedes rivalizálásban. A drónok, amelyek néma, távoli és letagadható fegyverek, új fejezetet nyitnak az India és Pakisztán közötti konfliktusban. Jahara Matisek, az Egyesült Államok Haditengerészeti Háborús Főiskolájának professzora azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy „az indo-pakisztáni konfliktus új drónkorszakba lép – ahol a ‘láthatatlan szemek’ és a pilóta nélküli precizitás határozhatja meg a feszültség fokozódását vagy csillapítását”.
A pakisztáni hatóságok szerint szerdán reggel indiai légitámadások és határ menti tűz következtében 36 ember vesztette életét, míg 57-en megsebesültek Pakisztánban és a Pakisztán által adminisztrált Kasmírban. Ezzel szemben India katonai jelentése legalább 16 civil halálát tulajdonította pakisztáni tüzérségi támadásoknak. India a rakétatámadásait egy tavalyi halálos militáns támadásra válaszként indította, amely indiai turistákat érintett Pahalgamban, ám Pakisztán tagadta, hogy bármilyen része lenne ennek az incidensnek.
A legújabb információk szerint Pakisztán légierője 25 indiai drónt lőtt le, és a drónok, amelyek állítólag izraeli gyártmányú Harop drónok, technikai és fegyveres ellenintézkedésekkel kerültek elfogásra. India azt állította, hogy több pakisztáni légvédelmi radart és rendszert semlegesített, köztük egyet Lahorban, amit Pakisztán szintén tagadott. A modern hadviselésben a lézervezérelt rakéták, bombák, drónok és pilóta nélküli légi járművek kulcsszerepet játszanak, jelentősen növelve a katonai műveletek precizitását és hatékonyságát.
A drónok nemcsak célpontok azonosítására és támadására használhatók, hanem csalogatóként is szolgálhatnak, hogy elvonják az ellenség figyelmét, és aktiválják a légvédelmi rendszereket, amelyeket más fegyverekkel, például vándorló drónokkal vagy anti-radiációs rakétákkal lehet támadni. Matisek professzor szerint „ez az, amit Ukrajnában és Oroszországban is láthatunk. Ez a kettős szerep – a célpontok támadása és aktiválása – lehetővé teszi a drónok számára, hogy fokozzák az ellenséges légvédelmi rendszerek gyengítését anélkül, hogy emberekkel pilótázott repülőgépeket kockáztatnának”.
India drónflottája nagyrészt izraeli gyártmányú felderítő pilóta nélküli légi járművekre épül, mint például az IAI Searcher és a Heron, valamint Harpy és Harop vándorló fegyverekre. A Harop különösen fontos, mivel jelzi a magas értékű, precíziós célzott hadviselés felé való elmozdulást. A szakértők szerint a Heron drón India „magaslati szemei” a békebeli megfigyelés és a harci műveletek során. Az IAI Searcher Mk II-et kifejezetten a frontvonalbeli műveletekre tervezték, 18 órás üzemidőt, 300 km-es hatótávolságot és 7000 méteres szolgálati magasságot kínálva.
Bár sokan úgy vélik, hogy India harci drónjainak száma „mérsékelt”, a közelmúltban kötött 4 milliárd dolláros üzlet, amely 31 MQ-9B Predator drón megvásárlására vonatkozik az Egyesült Államoktól, jelentős ugrást jelent a csapásmérési képességeikben. India emellett rajdrón taktikák fejlesztésén is dolgozik, amelyek során nagy mennyiségű kisebb UAV-t telepítenek a légvédelmi rendszerek túlsúlyozására.
Pakisztán drónflottája „kiterjedt és sokféle”, amely hazai és importált rendszerekből áll, így több mint ezer drónt tartalmaz, beleértve a kínai CH-4, a török Bayraktar Akinci, valamint Pakisztán saját Burraq és Shahpar drónjait. Pakisztán légierője már közel egy évtizede aktívan integrálja a pilóta nélküli rendszereket a műveleteibe, különös figyelmet fordítva a „lojalitás szárnysegéd” drónok fejlesztésére, amelyek a pilóta által irányított repülőgépekkel együttműködve működnek.
Matisek professzor úgy véli, hogy „Izrael technikai segítsége, amely a Harop és Heron drónokat biztosította, kulcsszerepet játszott India számára, míg Pakisztán török és kínai platformokra támaszkodása egy folyamatos fegyverkezési versenyt tükröz”. Az India és Pakisztán közötti legújabb dróncserék jelentős fokozódást jelentenek a rivalizálásukban, ám a szakértők hangsúlyozzák, hogy ezek eltérnek a drónokra épülő háborútól, amit Ukrajnában és Oroszországban láthattunk. A drónok központi szerepet játszanak a katonai műveletekben, míg itt a két ország továbbra is használja a pilóta által irányított légierőt is.
A drónháború, amelyet jelenleg tanúi lehetünk, valószínűleg nem tart majd sokáig; lehet, hogy csak a nagyobb konfliktus kezdetét jelzi. Mindez egy újabb feszültségforrást hoz létre, ahogy a két nukleáris hatalom közötti viszony egyre feszültebbé válik. A legfrissebb hírek szerint a nemzetközi közösség, köztük az Egyesült Államok is, arra figyelmezteti a feleket, hogy gyakoroljanak önmérsékletet. Az indiai Premier League esetleges folytatása a „nemzet hangulatán” múlik, ahogy a helyzet fejlődik. A szakértők egyetértenek abban, hogy a drónok használata új kihívásokat és lehetőségeket teremt, de ugyanakkor új eszkalációs dinamikákat is hoz magával a két ország közötti feszültségekben.
Ezeket is érdemes megnézni
A Fed változatlanul tartja a kamatokat a vámok miatti bizonytalanság miatt
Trump ásványi üzlete és váratlan következményei
