Az élet más bolygókon: mit jelent ez az emberiség számára?
A tudományos felfedezések világában vannak olyan pillanatok, amelyek nem csupán a tudásunkat bővítik, hanem alapvetően megváltoztatják a világképünket is. Ilyen volt például, amikor először kaptunk képeket a Földről az űrből, vagy amikor élet nyomaira bukkantunk egy másik bolygón. Most, a legújabb hírek szerint közelebb kerültünk ahhoz, hogy valóban idegen életet találjunk, miután a K2-18b nevű exobolygón egy olyan gázra bukkantak, amelyet a Földön egyszerű tengeri élőlények termelnek. A felfedezés vezetője, Nikku Madhusudhan professzor a Cambridge-i Egyetem Csillagászati Intézetéből úgy nyilatkozott, hogy ez a felfedezés alapvető kérdésre adhat választ: lehet, hogy nem vagyunk egyedül az Univerzumban.
A felfedezés azonban újabb kérdéseket is felvet, például azt, hogy ha valóban találunk életet egy másik világon, ez hogyan változtatja meg az emberi faj jövőjét. Az emberiség ősidők óta mesél olyan lényekről, akik az égbolton élhetnek. A 20. század elején a csillagászok azt hitték, hogy egyenes vonalú formációkat látnak a Mars felszínén, ami arra utalt, hogy a közeli bolygón esetleg fejlett civilizáció élhet. Ez az elképzelés rengeteg sci-fi művet inspirált, repülő csészealjakkal és zöld kis űrlényekkel. Az akkori politikai légkör, amely a kommunizmus félelmét keltette, gyakran ábrázolta az űrből érkező látogatókat fenyegetésként, nem pedig reményforrásként.
Évtizedekkel később, az élet nyomairól szóló legmeggyőzőbb bizonyíték nem a Marsról vagy a Vénuszról érkezett, hanem egy távoli bolygóról, amely több száz trillió mérföldnyire található egy távoli csillag körül. A kihívás az, hogy a tudósoknak tudniuk kell, hol keressék az idegen életet. A NASA korábban a Marsra összpontosított, de 1992-ben, amikor felfedezték az első bolygót, amely egy másik csillag körül keringett a Naprendszeren kívül, a fókusz kezdett elmozdulni. Azóta közel 6000 exobolygót fedeztek fel, sok közülük gázóriás, mint a Jupiter vagy a Szaturnusz, míg mások túl melegek vagy hidegek ahhoz, hogy folyékony víz támogathassa az életet.
Madhusudhan professzor szerint a galaxisunkban több ezer olyan bolygó lehet, amely az úgynevezett „Goldilocks zónában” található, ahol a távolság „pont megfelelő” az élet támogatásához. Ahogy az exobolygókat felfedezték, a tudósok olyan eszközöket kezdtek kifejleszteni, amelyek képesek az atmoszférájuk kémiai összetételének elemzésére. Céljuk az volt, hogy az ezekről a távoli világokról származó csillagfényt vizsgálva megtalálják azokat a kémiai nyomokat, amelyeket csak élőlények képesek termelni. A NASA James Webb Űrtávcsöve volt az a legfejlettebb űrtávcső, amely képes volt észlelni a K2-18b bolygón található gázt.
Madhusudhan professzor reményei szerint két éven belül elegendő adatot tud felmutatni ahhoz, hogy egyértelműen bizonyítsa, valóban megtalálta a bioszignatúrákat a K2-18b körül. Azonban még ha sikerül is elérnie a célját, nem várhatóak azonnali ünneplések, hanem egy új tudományos vita kezdetét jelentené, amely megkérdőjelezné, hogy a bioszignatúrák nem élő anyagok által is előállíthatók-e. Ahogy több adat gyűlik össze, és a kémikusok nem találnak alternatív magyarázatokat a bioszignatúrákra, a tudományos konszenzus fokozatosan elmozdulhat afelé, hogy az élet más világokon is létezhet.
A NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) különféle küldetéseket tervez, hogy nyomokat találjanak az életre. Az ExoMars rover 2028-ra tervezett indítása során a Mars felszíne alá fúr, hogy a múltbeli és esetleg jelenlegi élet nyomait keresse. Közben a NASA a Titan nevű Szaturnusz holdjára irányítja a Dragonfly nevű űrszondát, amely 2034-ben landol. Titan egy különleges világ, amelyen a szén alapú vegyületekből álló tavak és felhők találhatók.
A tudományos közösség egyre inkább úgy véli, hogy elérkezett az idő, hogy felfedezzük az élet nyomait a Földön kívül. A felfedezés hatalmas hatással lenne a társadalomra, hiszen a tudósok úgy vélik, az élet megtalálása nem félelmet, hanem reményt hozna. Ahogy Madhusudhan professzor fogalmazott, „amikor az égre nézünk, nem csupán fizikai objektumokat látunk, hanem egy élő eget.” A tudományos és kulturális átalakulás, amelyet ez a felfedezés hozhat, alapvetően megváltoztatná az emberi pszichét, és közelebb hozna minket egymáshoz.
Ezeket is érdemes megnézni
A Meta figyelmeztet: rosszabb élmény vár az európai felhasználókra
Az Egyesült Államok megerősítette, hogy magáncégekkel kívánja biztosítani a gázai segélyt, figyelmen kívül hagyva az ENSZ aggodalmait
