Zoológiai születésű hiúz: képes lesz-e visszatérni a vadonba?

Ahogy a ketrec ajtaja kinyílik, a hiúz megérzi a levegő illatát, körülnéz, hogy megbizonyosodjon arról, hogy minden rendben van, majd óvatosan megteszi első lépéseit a németországi Fekete-erdő felé. Ez a hiúz, amely a cornwalli állatkertben született, történelmet írhat, mivel ő lehet az első brit állatkertben született hiúz, akit sikeresen elengednek a vadonba. Az állatkertekben született és nevelkedett állatok ritkán kerülnek vissza a természetbe, mivel általában hiányoznak belőlük a túlélési készségek, vagy túlságosan hozzászoktak az emberekhez. Azonban a nőstény hiúzok hiánya az európai tenyésztési programban különleges helyzetet teremtett, és ennek következtében kérés érkezett a Newquay Állatkertből.

A hiúzt Németországba szállították, ahol a következő hónapokat egy elkülönített területen tölti, hogy megfigyeljék, képes-e alkalmazkodni az új környezethez. A BBC stábja is részt vett a folyamatban, amikor a hiúzt egy teherautóra pakolták, hogy elinduljon Dél-Németország felé. Két nappal később már Németországban voltak, ahol a hiúzt egy 1200 négyzetméteres kifutóba terelték. John Meek, a Newquay Állatkert munkatársa is jelen volt, és elmondta, hogy bár nagydarab férfi, mégis könnyek szöktek a szemébe. „Ma már az állatkertek nem azért léteznek, hogy állatokat zárjanak rács mögé, hanem a természetvédelmi célok érdekében. És ez most tényleg a természetvédelem megvalósulása” – mondta.

Európában már több ezer hiúz él szabadon az erdőkben, de folyamatosan dolgoznak azon, hogy új egyedeket vezessenek be, ezzel növelve a genetikai sokféleséget, különösen Közép-Európában. Bár a hiúzokat nem hivatalosan „nagy macskának” nevezik, a eurázsiai hiúz akár 30 kilogrammot is nyomhat, és szarvasokra vadászik táplálékért. Az Egyesült Királyságban valaha őshonos volt, de több száz évvel ezelőtt a kihalás szélére került. Mivel a brit szarvaspopuláció rekordmagasságban áll, egyre többen sürgetik a hiúzok visszatelepítését. Dina Gebhardt, a Berni Állatkert hiúz-tenyésztési koordinátora, aki a Newquay hiúz SOS-ját is elindította, mosollyal elmondta, hogy „tinderként” működik a hiúzok számára, összekapcsolva a nőstény és hím egyedeket az európai kontinensen.

Dina hangsúlyozta, hogy a természetünk nagyon fragmentált, a vasutak, az utak és a városok miatt. Ez sok akadályt teremtett a hiúzok számára, ami inbredéshez vezetett. Az ő munkája során Dina olyan fiatal hiúzokat keres, akiket vissza lehet engedni a vadonba, hogy növeljék a számukat és javítsák a genetikai keveredést. Általában Dina hiúzai a születésüktől kezdve minimális emberi érintkezés mellett nevelkednek, kifejezetten a visszatelepítés céljából. Tavaly azonban Dina nagy csalódására különösen sok hím hiúz született, miközben egy sikeres visszatelepítési programhoz sokkal inkább nőstényekre van szükség.

Ezért Dina felvette a kapcsolatot a Newquay Állatkerttel, hogy megkérdezze, elérhető-e a kétéves nőstény hiúz. „Természetesen azonnal igent mondtunk, ez egy olyan dolog, amit nagyon szeretnénk megtenni” – mondta John Meek, a Newquay Állatkert növény- és állatkurátora. A következő hónapokban a hiúzt figyelemmel kísérik, hogy lássák, rendelkezik-e a vadonban való túléléshez szükséges készségekkel. A prédák elkapása és megölése nem várhatóan probléma lesz. „Ha ismered a macskákat, tudod, hogy még egy olyan macska is, amely egész életét egy szobában töltötte, ki tudja nyitni a szárnyát és el tud kapni egy madarat vagy egy egeret” – mondta Eva Klebelsberg, aki a Baden-Württemberg hiúz-visszatelepítési programját vezeti.

A Fekete-erdőben, Karlsruhe közelében állva egy őz teteménél, Eva elmondta, hogy már létezik egy kis hiúzpopuláció az erdőben, amelynek ez az egyik áldozata. „Európában hiányoznak a nagy ragadozók az ökoszisztémákból” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a hiúz segít ellenőrizni a szarvaspopulációt, valamint biztosítja, hogy azok ne ássák fel az erdős területeket. A Newquay hiúzának jövője szempontjából kulcsfontosságú kérdés, hogy miként viszonyul az emberekhez. Mivel életének minden pillanatát rácsok mögül nézte, és emberek által etették, meg kell mutatnia, hogy nem keres több emberi interakciót. Dr. Marco Roller, a karlsruhei állatkert munkatársa azt mondta, hogy „Közép-Európa nagyon zsúfolt, és nem sok hely van, ahol elég tér lenne a nagyobb állatok számára.” Az emberek és az állatok közötti konfliktusok elkerülése érdekében fontos, hogy ne legyenek agresszív vagy kíváncsi állatok, amelyek városok közelében vándorolnak. A Newquay hiúzának végső sorsa a nyár végén dől el, miután több hónapnyi alapos megfigyelést követően döntést hoznak.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c8074ry1yr5o