Miért hazudik a gyerek?

Kivel nem fordult elő gyerekkorában, hogy valamiről füllentett a szüleinek? Emlékszünk még rá? Ugye nem voltak nagy dogok? Józsika vette el a tortáról a marcipánt, a tesóm törte el a tányért, és a szomszéd kislány ejtette le anya drága porcelánját.

Esetleg bejött egy hatalmas kutya és ő törte össze apa szemüvegét. Ilyen, és ehhez hasonló ártatlan és ártalmatlan hazugságokat mindannyian mondtunk gyerekkorunkban.

Nem szabad felfújni az apró füllentéseket

Szülőként nem szabad azonban felfújni ezeket az apró füllentéseket, egyáltalán nincs kőbe vésve, hogy aki gyermekként kiszínezi a történeteket, netán mosómedve támadásra fogja, hogy nincs leckéje, abból biztosan bűnöző lesz.

A gyerekeknek színes a fantáziájuk, az egyszerű, hétköznapi dolgok számukra unalmasak és szürkék. Viszont ha egy gyerek rendszeresen hazudozik, annak általában van valami nyomós oka.

A hazugság egyik oka a félelem. Fél a büntetéstől attól, hogy mi vár rá, ha kiderül az igazság. Ebben az esetben nem árt magunkat is megvizsgálni, hogy mit tettünk, amiért fél a gyerek bevallani az igazat. A gyerekek nagy manipulátorok, már egészen kicsi korukban felfedezik, hogy milyen manipulációval tudják irányítani a környezetüket. Ennek érdekében akár hazudoznak is.

A sorozatos hazugságnak az alacsony önbizalom is oka lehet, ezekkel a nagyotmondásokkal akarják önnön értéküket feljebb vinni. A patológiás, vagy kóros hazudozásnak már komolyabb és mélyebb okai vannak, ezt mindenképpen szakemberrel kell megbeszélni. Ilyen esetekben a gyereknek gyakran vannak dühkitörései is.

A gyerekek két éves kor körül kezdenek el füllenteni, de ez egyáltalán nem rosszaságból van. Ez sokat jelent  a kognitív fejlődésében is, ugyanis rájön, hogy mások valóságérzete más lehet mint az övé, és hogy nem mindenki van ugyanannak az információnak a birtokában.

Pl. kezében a szétkent fogkrémmel, azt mondja, hogy a kutya volt. Ő akkor még nem tudja, hogy te másképp látod, más információk birtokában vagy. Ilyenkor nem leszidni kell, hiszen abból nem is fog semmit megérteni, hanem elmagyarázni neki, hogy honnan tudod, hogy nem a kutya volt.