Elpusztíthat egy hatalmas vulkánkitörés egy mesebeli görög szigetet?

Santorini, a gyönyörű görög sziget, amely a világ egyik legismertebb turisztikai célpontja, nem csupán lenyűgöző tájaival és fehérre meszelt falú házaival vonzza a látogatókat, hanem egy komoly geológiai kockázattal is szembesül, amely a föld mélyén rejtőzik. A szigetet egy óriási ősi vulkáni kitörés formálta, amely hatalmas krátert és patkó alakú peremet hagyott maga után. Most a tudósok egy különleges küldetés keretében vizsgálják meg, hogy mennyire veszélyes lehet a következő nagy kitörés. Nemrégiben a BBC News stábja is részt vett egy kutatási expedíción, amely során a brit királyi kutatóhajó, a Discovery fedélzetén dolgoztak.

A sziget lakóinak közel fele, mintegy 11 000 ember, nemrégiben elmenekült a földrengések miatt, amelyek Santorinira sújtottak. Ez a hirtelen esemény figyelmeztette őket arra, hogy a gyönyörű fehér falvak, a gyros éttermek és a gazdag vulkáni talajon termesztett szőlőültetvények alatt két tektonikus lemez küzd egymással a Föld kérgében. Prof. Isobel Yeo, a brit Nemzeti Óceánográfiai Központ vulkánokkal foglalkozó szakértője vezeti a küldetést, amelynek célja a vulkánok aktivitásának megértése. A világ vulkánjainak körülbelül kétharmada víz alatt található, de ezeknek a monitorozása rendkívül korlátozott. Isobel megjegyzi, hogy a víz alatti vulkánok veszélyessége gyakran elfeledkezik, míg a híresebb vulkánok, mint például a Vezúv, folyamatos figyelmet kapnak.

Miközben a hajó fedélzetén a kutatók a legújabb technológiákat alkalmazzák egy robot irányítására, amely a tengerfenékhez süllyed, arra törekednek, hogy megértsék, milyen típusú szeizmikus aktivitás jelezheti egy vulkán kitörésének közelségét. Santorini utolsó vulkáni kitörése 1950-ben történt, de 2012-ben is volt egy „nyugtalansági időszak”, amikor a magma megmozdult a vulkán kamráiban. Isobel hangsúlyozza, hogy a víz alatti vulkánok képességei sokkal veszélyesebbek lehetnek, mint azt a köztudatban tartják. „Ha hozzászokunk a kisebb kitörésekhez, akkor hajlamosak vagyunk téves biztonságérzetbe kerülni, hiszen azt hisszük, hogy a következő kitörés is hasonló lesz, de ez nem mindig igaz” – mondja.

A hajó alatt 300 méter mélyen forró gázok és folyadékok buborékolnak, amelyek a tengerfenéken világító narancssárga világot alkotnak. A kutatók célja, hogy feltérképezzék a hidrotermális rendszert, amely a vulkánok közelében található. Egyelőre senki sem tudta megállapítani, hogy a tengervíz és a magma keveredése mennyire befolyásolja a vulkánok robbanékonyságát. A Discovery a Santorini kalderáját és a környék másik fő vulkánját, Kolombót vizsgálja, amely körülbelül 7 kilométerre található a sziget északkeleti részén. Noha a két vulkán nem várható, hogy rövid távon kitör, a tudósok tisztában vannak azzal, hogy ez csak idő kérdése.

A kutatás során létrejövő adathalmozók és geohazárd térképek segítenek majd Görögország Polgári Védelmi Ügynökségének a vulkánok aktivitásának nyomon követésében. Prof. Paraskevi Nomikou, a kutatás egyik tagja, aki Santoriniból származik, hangsúlyozza, hogy a helyi lakosság számára kulcsfontosságú az ilyen információk megszerzése. A vulkánok aktivitásának megértése segít majd a lakosoknak abban, hogy tisztában legyenek a környezeti kockázatokkal, és megmutatja, hogy mely területek lesznek hozzáférhetetlenek egy kitörés esetén.

A kutatási expedíció rendkívül költséges, ezért a tudósok folyamatosan dolgoznak, hogy minél több adatot gyűjtsenek. John Jamieson, a kanadai Memorial University professzora, különböző vulkáni kőzeteket mutat be, amelyek a hidrotermális szellőzőkből származnak. A hajó fedélzetén található sötét konténerben négy ember figyeli a falra szerelt képernyőket. A tudósok igyekeznek az összegyűjtött információk alapján megérteni a vulkán belső mechanizmusait. Az expedíció célja nem csupán a tudományos ismeretek gyarapítása, hanem a helyiek életének biztonságának növelése is.

A legutóbbi földrengéskrízis Santoriniban rávilágított, hogy a sziget lakói mennyire ki vannak téve a szeizmikus fenyegetéseknek, és milyen mértékben támaszkodnak a turizmusra. Az emberek visszatérnek a szigetre, és bár a turisták körében tapasztalható aggodalom csökkent, a tudományos információk segíthetnek abban, hogy a látogatók biztonságban érezzék magukat. A helyi lakók és a turisták egyaránt remélik, hogy a kutatások révén egyre pontosabb képet kapnak a vulkánok aktivitásáról, ami hozzájárulhat az idegenforgalom fenntartásához és a helyi közösség biztonságához.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cm25lz56rezo